+36 1 310 3583 info@bliss.hu 1112 Budapest, Neszmélyi út 36.

Módszerünk – AAK

Augmentatív és Alternatív Kommunikáció

Az augmentatív és alternatív kommunikáció kiegészítő kommunikációs módszerek, eszközök és technikák gyűjtőfogalma. Segítségével a súlyos beszédzavarral küzdő emberek is képessé válhatnak önmaguk kifejezésére, azaz az AAK „megmutathatóvá teszi a kimondhatatlant”. Ha valaki szavakkal nem is tudja megosztani érzéseit és gondolatait, a fotókon, grafikus ábrákon, esetleg betűkön alapuló AAK-módszerekkel megteheti azt.

Az AAK nyomai már az őskor óta fellelhetők: a barlangrajzokat is azért alkotta az ember, hogy üzeneteit eljuttathassa másokhoz. A mai közlekedési táblák, a metró- és vasútállomások piktogramjai, különböző zenék, táncok, a mindennapi kommunikációban használt természetes gesztusok is lényegében mind arra szolgálnak, hogy egy adott élethelyzetben kiegészítsék, néha pótolják a hiányzó vagy az adott helyzetben nem elég hatékony szóbeli közléseket. Ám messze nem mindegy, hogy valaki saját természetes, átlagos kommunikációját gazdagítja ezekkel a csatornákkal, vagy szavak híján csak ezekkel képes bármit is közölni.

Azok az emberek szorulnak az AAK kizárólagos  használatára, akik betegség vagy baleset következtében elveszítették a természetes beszéd adományát. Ha születéskor történik a jellemző agyi károsodás, a beszéd ki sem alakul. Tudnunk kell azonban, hogy a beszéd hiánya nem azonos az érzelmek és az értelem hiányával! Ha valaki a legkoraibb életkortól kezdve jó színvonalú AAK-oktatásban részesül és korán megismerkedik az immár könnyen elérhető, akadálymentesített IKT rendszerekkel, bátran elérheti saját belső lehetőségei maximumát. Míg AAK nélkül saját teste börtönébe zárt, hallgatásra ítélt emberként  szinte láthatatlanná válik, addig AAK segítségével teljes életet élve tanulhat, dolgozhat, alkothat.

Az AAK-oktatás mindig az adott személy egyéni igényein és lehetőségein alapul. A pedagógus gondosan differenciált, száz százalékig egyénre szabott programot állít össze. A rendszerint fennálló társsérülések – mozgássérülés, érzékszervi sérülések, intellektuális képességzavar stb. – szabják meg, hogy kinek mire van szüksége. Az oktatás üteme, ritmusa, módszerei, az alkalmazott AAK-formák (pl. gesztus vagy képkommunikáció), az informatikai segédeszközök szintje, a kommunikációs stratégiák tanítása mindenkinél más és más.

Mivel a kommunikáció soha nem légüres térben történik, fontos, hogy a család a kommunikációoktatás folyamán a terápiás team teljes értékű tagjaként lehessen jelen. A pedagógus által megtanított készségeket ugyanis csak a család – és mellette a tágabb környezet, az óvoda, az iskola – teheti a mindennapok részévé. Fontos, hogy a kommunikációnak mindig legyen témája, s mivel ezt az ember élményei nyújtják, elengedhetetlen a kortárskapcsolatok építése, az életkornak megfelelő programok biztosítása, a lehetséges kommunikációs partnerek körének bővítése.

Az AAK nem a holnap kommunikációjára készít fel, hanem az itt és mostban teremti meg a társadalmi részvétel alapvető feltételeit.

© Bliss Alapítvány 2020 - Minden jog fenntartva | A weboldalt készítette és üzemelteti a
tartalom | menü | hozzáférési billentyűk