+36 1 310 3583 info@bliss.hu 1112 Budapest, Neszmélyi út 36.

Az Alapítvány története

A Bliss Alapítvány 1987. januárjában alakult ún. közérdekű kötelezettségvállalásként, azaz magánszemélyek és cégek adományaiból. Az ország egyik első civil szervezeteként szolgáltatásokat, képzést, oktatást ajánlott fel a gyógypedagógia és rehabilitáció egy addig ismeretlen területén. Nevét Charles Bliss-ről kapta, aki 1949-ben alkotta meg a róla elnevezett, grafikus, nonverbális kommunikációra alkalmas jelképrendszert, a Bliss-nyelvet (Blissymbolics).

A Bliss-nyelv egy az ún. augmentatív és alternatív, azaz kiegészítő, kisegítő kommunikációs módszerek közül, amellyel beszédképtelen személyek oktatási és kommunikációs problémáit igyekeztek megoldani. A módszer hazai bevezetése és elterjesztése két szakember nevéhez fűződik. Dr. Kálmán Zsófia gyermekorvos és Pajor András pszichológus-logopédus 1983-ban kapcsolatba kerültek a torontói Bliss-központtal (Blissymbolics Communication Institute), ahol már 1971 óta foglalkoztak beszédképtelen gyermekek oktatásával. Shirley McNaughton, az intézet akkori igazgatója tette lehetővé, hogy a magyar szakemberek ne csak ellátogathassanak az intézetbe, de dr. Kálmán Zsófia ingyen végezhesse el az alapfokú Bliss-tanfolyamot és hozzájuthasson az értékes és drága szakanyagokhoz is. Ezekről a tapasztalatokról 1983. novemberében számolt be az Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikáján, s tulajdonképpen ettől az időponttól számítható a magyarországi AAK története. 1984. januárjától dr. Kassai Ilona nyelvész kezdte meg a jelképrendszer nyelvi adaptációját.

1984. márciusában a pécsi televízió Sorstársak c. műsora első ízben mutatta be a beszédképtelen emberek kommunikációs problémáira megoldást nyújtó Bliss-nyelvet. Ez év májusában kezdődött el a Bliss-nyelv gyakorlati oktatása a Pető Intézet egy nyolcéves, súlyosan mozgássérült növendékénél, Kőkúti Dénesné konduktor vezetésével. A gyermek két hét alatt 167 jelképet tanult meg, s első önálló közlésével mindenkinek könnyet csalt a szemébe: „Szeretem anyát” mutatta meg a tábláján a megfelelő Bliss-jelképekkel. 1984. októberében rendezték meg az első magyarországi Bliss-tanfolyamot, amelynek újdonságát többek között az adta, hogy a gyógypedagógusok és pszichológusok mellett érintett szülők is részt vettek rajta. 1985. januárjában alakult meg a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság Bliss-szekciója. 1985. októberében dr. Kálmán Zsófia senior presentori vizsgát tett a torontói Bliss-központban, ahol elfogadták a magyar nyelvtani adaptációkat. Ekkorra folyamatosan dolgoztak oktatók beszédképtelen gyermekekkel, s így 1986. áprilisában, a Hét című műsorban már be tudtak mutatni kommunikációs táblájukkal sikeresen kommunikáló gyermekeket. Ez volt az a televíziós program, amely az egész országban felébresztette az adakozási kedvet, s az összegyűlt adományokból 1987. január 26-án megszülethetett a Bliss Alapítvány azzal a kimondott céllal, hogy elősegítse a magyar nyelvű beszédképtelen személyek kommunikációfejlesztését, s megteremtse annak feltételeit.

Az alapító vagyon lehetővé tette a szükséges oktatási anyagok megjelentetését, így 1987-től folyamatosan születtek meg a Bliss-nyelv oktatását lehetővé tévő, magyar nyelvű tankönyvek és oktatási segédanyagok. Az érdekes, vonzó, határterületi munkához – hiszen a beszédképtelenséggel foglalkozó szakemberek a gyógypedagógia, orvostudomány, informatika, pszichológia, nyelvészet találkozási pontjaival kénytelenek foglalkozni – egyre több érdeklődő oktató és kutató csatlakozott. Bóné András mérnök például magyar nyelvű kommunikátorokat (pl. az Augmentor) és különböző módosított kapcsolókat tervezett, amelyeket itthon kapható alapanyagokból állított elő.

1988. szeptemberétől Bliss-nyelv fakultatív tantárgy lett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Logopédiai Tanszékén. Pár évvel később a Bliss-tanfolyamok – több más nonverbális kommunikációs rendszer bevezetésével és magyarra történő adaptációjával – augmentatív kommunikációs képzéssé bővültek.

A kilencvenes évek elejétől felbukkantak az első hazai pályázati lehetőségek, amelyeken a Bliss Alapítvány sikerrel indulhatott. 1993. márciusában az OTKA, OMFB és a Soros Alapítvány pályázati támogatásából létrejött az első magyar AAK-központ, a Segítő Kommunikációs Módszertani Központ. A munka egy bérelt, cseppet sem akadálymentes lakásban folyt, de olyan magas színvonalon, hogy a szakma nemzetközi szerve, az ISAAC 1994. szeptemberében itt rendezte meg nemzetközi technológiai tanfolyamát. Az Alapítvány 1997. márciusában költözhetett át szintén pályázati úton elnyert és akadálymentesített, XI. kerületi, jelen székhelyére. 1997. március 21-én Göncz Árpádné, a Magyar Köztáraság elnökének felesége nyitotta meg az új központot, amelynek részére Judit Eckhardt stuttgarti grafikusművész ajánlott fel kiállítási anyagot, s amely megnyitón Pröhle Henrik, a legnevesebb magyar fuvolaművész játszott kamarazenét Pröhle Zsuzsa csellistával és Pröhle Katalin hegedűművésszel.

1997. őszétől a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Szomatopedagógiai Tanszékén kötelező tantárgy lett az AAK, az év decemberében pedig a Bliss Alapítvány egy PHARE pályázat keretei között 14 ország részvételével útnak indította az azóta immár tíz eseményt megért, I. Regionális Kelet- és Közép Európai AAK konferenciát. 2001-2002-ben a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásért Országos Közalapítvány Gyógypedagógiai Centrum pályázatának keretei között a Bliss Alapítvány kidolgozta az akkori képzési kötelezettséget kiváltó, országosan adaptálható AAK-centrum modelljét. 2003. áprilisától folyamatosan gazdagodó együttműködés alakult ki az ELTE Informatikai Kar Neurális Információfeldolgozási Munkacsoportjával, amelynek eredményeképpen számos szoftver és adaptált eszköz született (pl. fejlesztő játékok, egérkiváltók, fejegér, táblagépre adaptált képkommunikációs rendszerek). 2005. decemberében HEFOP pályázat keretei között, 24 ország részvételével rendezte meg a Bliss Alapítvány az V. Regionális Kelet- és Közép-Európai AAK Konferenciát. A gyakorlati munkával párhuzamosan az Alapítvány folyamatosan jelentetett meg szakanyagokat, népszerűsítő, felvilágosító munkákat, szülőknek szóló támogató információs anyagokat, így 2006. júliusában jelent az első összefoglaló magyar nyelű AAK -szakkönyv, a Mással- hangzók… 2012-ben nagyszabású országos konferenciával és ünnepi kiadvánnyal emlékeztünk meg a Bliss Alapítvány első 25 évéről. Számos prospektus, videofilm, gazdag fotódokumentáció és egyéb oktatási segédanyag is született az elmúlt évtizedben.

Bátran kimondható, hogy a Bliss Alapítvány – amely a teljes földrajzi régióban elsőként honosította meg s a szolgáltatás-oktatás-kutatás egységbe forrasztásával magas színvonalra emelte az AAK-t –eddigi munkássága a magyar civil társadalom és a gyógypedagógia kiemelkedő sikertörténete, amely remélhetőleg sokáig emlékeztet majd az elkötelezett munkájára, az évtizedek során adományozók önzetlenségére és mindazokra a szülőkre és gyermekeikre, akik hittek az Alapítványban és társnak szegődtek a hosszú úton.

© Bliss Alapítvány 2020 - Minden jog fenntartva | A weboldalt készítette és üzemelteti a
tartalom | menü | hozzáférési billentyűk